Napsütötte burgonyás kenyér

Csodálatos érzés ropogós héjú-, friss kenyeret kiemelni a sütőből, de az odavezető út az ritkán az. Legalábbis az én konyhámban folyton párhuzamos történetek zajlanak, és ritkán van lehetőségem arra az ihletett munkára, ahol csak egyfelé kell koncentrálnom: a kenyérre.
A mai burgonyás is olyan ajándék, mint egy gyermek váratlan mosolya, vagy az időjárás szeszélyes jókedve. Igyekeztem ugyan betartani az általam kigondolt paramétereket, de az öregtészta kétszer is kimászott a hűtőből, mire sor került rá, és a kelesztés is hosszabbra sikeredett, mint terveztem.
Azért legközelebb vigyázni kell az öt percekre, ez utólag jól látszik a képekből.
Szerencsére az íz is számít, és legszigorúbb kritikusom elégedett arckifejezése megnyugtatott.

Hozzávalók:
50 dkg BL 80-as kenyérliszt
25 dkg öregtészta (Készítést lásd B. Margit oldala, akitől ered ez az érdekes régi-új gondolat és Limara oldala, aki saját ízlése szerint tovább is gondolta ezt az egyszerű tésztacsodát)
10-15 dkg főtt-, tört krumpli
1 csapott evőkanál sikér
1 teaskanál cukor
1,5 teáskanál só
csipet aszkorbinsav
1,5 dkg élesztő
2,5 dl langyos víz (tej is lehet egy kis része)
1 evőkanál olaj

A hozzávalókat bedagasztjuk kb. 15 perc alatt kézzel v. 20 perc alatt géppel. Az olajat a végén adjuk hozzá, és már csak kicsit dagasszuk, hogy a tészta ne száradjon ki. Betakargatjuk v. kelesztőtálba tesszük, hogy ne fázzon, és kb. 1 óra alatt megkelesztjük. A tésztagombócot kinyomkodjuk és kb. 1 perc alatt újra átgyúrjuk. Én egyszer-kétszer odacsapom a gyúrótáblára még ha csak a babona kedvéért is...
A tésztát ezután kinyomkodjuk nyújtófával v. kézzel és a széleit behajtjuk, lenyomkodjuk. A behajtogatott tésztát finoman feltekerjük, és tekerésenként is lenyomogatjuk. A csinos tekercs végeit behajtjuk, lenyomogatjuk kenyérformára, majd kelesztjük.
A burgonyás kenyér kelesztését szeretem irányítani, mert lágyulhatnak, azaz olyan edényt választok, amiben főleg felfelé terjeszkedhet a tészta. Egy hosszúkás fedeles jénaim van, ezt kilisztezem kicsit, és ebben kelesztem újra a kenyeret. Az újabb kelesztés után (kb. 45-60 perc, konyhahőtől függően) nagyon finoman kiborítom a kezemre a tésztát, és óvatosan sütőpapírral bélelt sütőedénybe teszem (egy kb. 10 literes hosszúkás, fedeles vaslábast használok). A sütőt bekapcsolom 220-20 fokra.
Pengével kb. fél centi mély bevágásokat ejtek rajta, majd kb. 15-20 perc alatt hagyom, hogy a vágások szépen kinyíljanak. Vízzel megspriccelem, lefedem, és a forró sütőbe tolom. Kb. 10 perc után visszaveszem a hőt 190-200 fokra, és kb. összességében 40-45 perc alatt készre ropogósra sütöm a kenyeret. A kész kenyérkét rácsra teszem és hideg vízzel újra megspriccelem. Ettől kicsit cserepes lesz a héja, ami külön bájt ad neki.