A családfő készítette el, fogalmazhatunk így: erdei lak módra. :-)
Csak annyi teendőm maradt, hogy egy különleges kelt tésztát süssek, amivel megünnepelhetjük a tavaszias vasárnapot.
Limara receptjére esett a választásom, a mákos buborék kalácsot sütöttem meg:
http://limarapeksege.blogspot.com/2009/10/vkf-xxix-makos-buborek-kalacs.html
A megadott sütőformával ugyan nem rendelkezem, de a sógornőmtől kapott szépséges koszorú formában is gyönyörű lett a kalács.
A kalács. Ugyanis csak azt kísérte elismerés. Máskülönben váratlan lázadás tört ki családom felnőtt férfitagjainak körében, és töltelék tekintetében súlyos kritikákat kellett elkönyvelnem.
El kell ismernem, hogy nem ez a legfinomabb töltelék, mellyel találkoztam, de nem ítéltem olyan súlyosnak a helyzetet, végül azonban meghátráltam, és fogadalmat tettem a tévedés mielőbbi korrigálására.
A mákos töltelék itt egy amolyan másik mákos süti, hiszen liszt és sütőpor is van benne. Talán leginkább a bögrés-mákosra emlékeztet, ami bennem sem kelt túl mély érzelmeket.
Ha újra készítem ezt a sütit, viszek bele egy csavart, és 8 gombócot klasszikus-, masszívabb diós töltelékkel töltök meg, majd a másik 8-at hasonló stílusú mákossal. Ha nem használok túl sok tejet, a kalács remélhetőleg elbírja majd, mert máskülönben a tészta fantasztikusan kiegyensúlyozott és finom (mint Limara többi receptje is).
Rögtön teszek fel képeket is.
És a kész kalács:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése