Káposztás pogácsa

Nem tudom, ki hogy van vele, de ha már káposztás tésztát csinálok, biztos, hogy az egy fej kápi magasan az igényszint felett van, már ami a cvekedli folyamatos fogyasztását illeti. Ezért egy ideje már csak egy ebédnyi adagot készítek, és a megdinsztelt káposzta a továbbiakban friss pogácsában végzi - a család nagy örömére.

Állítom, hogy sok sütőipari cég hatalmas tévedést követ el, mikor nem használja ki ennek a remek zöldségnek az adottságait. Megfigyelte már valaki, hogy a rétesesnél is a káposztás mindig "éppen elfogyott"?
No, de ami ott hiányzik, azt mi megsütjük!
A recept Hargitai György érdeme, és bár természetesen az évek alatt finomodott ez is, önmagában is nagyon finom és kiadós pogi lesz belőle.

Hozzávalók:
Pogácsa:
1 kg finomliszt
5 dl langyos tej
1 csapott evőkanál só
1 kávéskanál cukor
2 nagy evőkanál zsír
2 tojás + 1 a kenéshez
5 dkg élesztő
15 dkg jó minőségű v. füstölt sajt

Én a pogival kezdek, mert a kelesztés ideje alatt van idő a káposztára.
Az élesztőt elkeverem 1 dl meleg tejben (Kb. 38-40 fok), 2 evőkanál lisztet teszek hozzá, a tetejét is megszórom liszttel, és lefedve hagyom.
A szépen megemelkedett egynemű "minikovászt" aztán beleteszem a liszt közepébe, hozzákeverem a zsírt, a tál szélére (körbe) szórom a sót, beleteszem a tojást és a maradék tejet fokozatosan hozzáadva szépen összegyúrom a tésztát. A végén pár percig dagasztom, majd langyos helyen kb. egy óra alatt megkelesztem.
A megkelt tésztét kb. fél centi vastagra nyújtom, rákenem a káposzta felét, majd vagy behajtogatom, vagy feltekerem. Vannak, akik nem szeretik a hajtogatást, ők tekercselhetik is a tésztát, aki viszont a régi iskola híve az jobbról-, balról középig-, majd fentről-, lentről szintén középig behajtja a tésztát.
Elfordítom 90 fokkal, és újra ellapogatom. Óvatosan csinálom, mert ha kiszakad, már nem lesz leveles, inkább várok pár percet, hogy a tészta újra nyújtható legyen. Eleinte kézzel dolgozom, mert a kéz hője is segít a nyújtásban, később sodrófával egyenletesre lapítom a tésztát. A káposzta másik felét is rákenem, majd újra hajtogatom (v. tekercselem). Az eredeti recept ír még egy hajtogatást 10 perc múlva, de akkor nekem túlságosan magas lesz a pogi (leesik a kalapja), ill. esélyesen kiszakasztom már a tésztát, ezért azt inkább kihagyom, de tündérkezűek megpróbálkozhatnak vele. (aki még egyszer nyújt, az még egyszer tíz percet szánjon a pihentetésre)
Az én két hajtogatásos verzióm után kb. 15 perc pihentetésre van szükség (ezalatt lehet sajtot reszelni, tojást keverni, sütőt kb. 175-180 fokra felvenni).
A kipihent pogitésztát óvatosan másfél ujjnyi vastagságúra nyújtom, egy kb. 5 centis pogácsaszaggatóval kiszaggatom. Erre nagyon figyelek, mert a tésztát nem lehet újra összegyúrni! Nagyon szorosan és okosan kell kiszaggatni, hogy minimális leeső legyen. A leesőket persze picit összenyomogatjuk és sütjük; finom az attól még, csak nem olyan csini.
A pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsire teszem, lekenem egész tojással, majd megszórom sajttal.
Az előmelegített sütőben nálam kb. 20-25 perc alatt megsülnek.
Hálás és finom eledel.

Káposztás alap:
1 kg fejes káposzta (vagyis egy jó nagy fej, ha a cvekedlit sem akarjuk kihagyni)
5 evőkanál olaj
2 evőkanál cukor
1 vöröshagyma
1 csapott kávéskanál őrölt fekete bors
1 csapott evőkanál só

A kitorzsázott, lereszelt káposztát apróra reszeljük. Az olajon mézszínűre karamellizáljuk a cukrot, majd hozzáadjuk a hagymát, és kicsit megfuttatjuk. Hozzáadjuk a káposztát, sót, borsot, és közepes lángnál kicsit magasabban, de folyamatosan kevergetve megpirítjuk. Sokan mondják, hogy túl nagy lángon megég a káposzta, mások esküsznek rá, hogy a picit odakapott káposzta zamata az utolérhetetlen. Valószínűleg mindenki aszerint értelmezi, ahogy épp sikerül ;-).
Kb 15-20 perc alatt elkészül.